Tim Matheson: Japanese verbs

Bevezetés

Több éve már hogy japán nyelvleckéket irok tanulóknak és rokonoknak, és szeretném kifejezni köszönetemet azoknak, akik dicsértek, és támogatásukkal lehetővé tették ennek az online verziónak a létrejöttét. Őszintén remélem, hogy ez most és a jövőben is világos, tömör kényelmes forrás lesz a nyelvet tanulóknak, különös tekintettel a leggyakrabban használt igeragozásokra és kombinációikra. Minden lecke rövid lesz, fokozatosan bevezetve az új szavakat és kifejezéseket.

Legyen kéznél japán-angol / angol-japán szótár , valamint jegyzetfüzet tanulás közben. Az új szavak bevezetésekor használd a szótárt jelentésük ellenőrzésére, és kezdd el a saját szótárat is vezetni. Ird le a szótőt és a ragozott (conjugált) formákat is. Bizonyított tény, hogy a szavak kikeresése és beírása a szótárba segiti a tanulási folymatot, persze a rendszeres ismétléssel. Egy Szóismétlő rész lesz némelyik lecke végén, segítendő ezt.

Kérlek nézd meg az "Egy pilantás a nyelvre" című részt a kiejtés és hasonló információk végett. (*nem fordítottam még le)

Kérdéseknek és megjegyzéseknek örülök, e-mailben elküldheted.

Figyelem: elkerülendő az elveszést a részletekben, a tanulmányok legelején, csak a leggyakoribb értelmét adom meg a szavaknak, igealakoknak. Mindig vannak kivételek, mindig lehet még többet tanulni. Továbbá, a romaji-t használom, eredeti (*?) formájában: a hosszú hangzók úgy is vannak irva stb.

(* a saját megjegyzéseimet, véleményemet így fogom jelölni. Helyenként - ha nagyon belebonyolódik valamibe az eredeti, vagy túl bő lére ereszkedik, kicsit rövidítem a szöveget, de ez sehol sem megy a tartalom rovására. Mivel az angol tudásom messze nem tolmácsszintű - autodidakta vagyok -, elképzelhető, hogy helyenként félreértek valamit, de ennyi telt tőlem. Ezen kívül a nyelvtani szakkifejezések sem tiszták, még magyarul sem, nemhogy angolul. Jó szórakozást mindenkinek.)

1. lecke

Az egyszerű forma

Jegyezd meg, hogy minden japán ige u-ra végződik, pontosabban az egyszerű forma utolsó szótaga végződik u-ra. Pl. aruku "megy", ku-ra végződik, nem u-ra. Ha ezt észben tartod, könnyebb lesz tovább haladni.

Három tipusa van a japán igének: yodan, ichidan, és szabálytalan. Nézzünk először néhány egyszerű yodan igét, melyek végződése u ku gu tsu nu bu mu ru lehet.

kau	vesz
aruku	megy/sétál
isogu	siet
kasu	kölcsönad
matsu	vár
shinu	meghal
asobu	játszik
yomu	olvas
kaeru	visszajön

Nézzünk néhány mondatot:

:: Mama wa mise de banana o kau. / A mama banánt vesz a boltban.
:: Jim wa manga o yomu. / Jim mangát olvas.
:: Ojii-san wa sugu kaeru. / A nagypapa nemsokára visszajön.

Az ichidan igék végződése eru vagy iru lehet. Néhány gyakrabban használt:

:: taberu eszik
:: kimeru eldönt
:: miru néz, figyel
:: kariru kölcsönad

Néhány példa:

:: Watashi wa ringo o taberu. / Almát eszem.
:: Naomi wa terebi o miru. / Naomi tévét néz.

Ez persze nagyon egyszerű japán, nagyon gyerekes, vagy családias (* a továbbiakban: csal.). Ezt az egyszerű formát csak gyerekek használják, vagy családban és barátok között. Mielőtt igazából kipróbáhatnánk a nyelvet használni, meg kell tanulni az Alap 2 formát, és a hozzá illő udvarias végződést. Ezt kezdjük el a második leckében.

Szóismétlő

Igék:

kau	vesz
aruku	megy/sétál
isogu	siet
kasu	kölcsönad
matsu	vár
shinu	meghal
asobu	játszik
yomu	olvas
kaeru	visszajön
taberu	eszik
kimeru	eldönt
miru	néz, figyel
kariru	kölcsönvesz
Egyéb:
mise	bolt
manga
ojii-san	nagyapa
sugu	rövidesen
watashi	én
ringo	alma
terebi	TV

Megjegyzések

1. A yodan igéket emlitik godan vagy 1. tipusú igeként is, forrástól függően.

Érdekes módon a japánok a saját nyelvüket egészen más módon tanulják, és nem használják a yodan ichidan jelölést. Anyanyelvű beszélőt kérdezve, sohasem hallottak ilyesmiről, hacsak nem külföldiektől.

2. Terebi - ez egy wasei eigo, japanizált angol, a television szóból.

2. lecke

Yodan igék Alap 2-vel + masu

Az első elsajátítandó végződés az udvarias masu. Mivel a masu az Alap2 forma után állhat, a yodan igék végződése i-re változik - ez az Alap2 forma. Figyeld meg, hogy az első leckében megismert yodan igék változnak, hogy utánuk lehessen tenni a masu-t, az udvarias végződést. Különösen a su és tsu végűekre figyelj.

Egyszerű forma	Alap2	Udvarias forma
kau	kai	kaimasu
aruku	aruki	arukimasu
isogu	isogi	isogimasu
kasu	kashi	kashimasu
matsu	machi	machimasu
shinu	shini	shinimasu
asobu	asobi	asobimasu
yomu	yomi	yomimasu
kaeru	kaeri	kaerimasu

Most már készen állunk az udvarias, felnőtt japán beszédre. Alakítsuk tehát át az első leckében megismert egyszerű yodan igékkel alkotott mondatokat udvarias formává, az Alp2+masu felhasználásával.

:: Mama wa mise de banana o kaimasu. / A mama banánt vesz a boltban.
:: Jim wa manga o yomimasu. / Jim mangát olvas.
:: Ojii-san wa sugu kaerimasu. / A nagypapa nemsokára visszajön.

3. lecke

Ichidan igék Alap 2-val + masu

Ez egyszerű, mert csak el kell hagyni a ru végződést. Jól figyeld meg, hogyan ragozódnak, és miben különböznek a yodan igéktől (2. lecke)

Egyszerű forma	Alap2	Udvarias forma
taberu (eszik)	tabe	tabemasu
oboeru (emlékszik)	oboe	oboemasu
kimeru (eldönt)	kime	kimemasu
deru (elhagy, kijön)	de	demasu
kariru (kölcsönöz)	kari	karimasu
miru (néz)	mi	mimasu

És néhány példa:

:: Watashi wa ashita kimemasu. / Holnap eldöntöm.
:: Jerry wa sugu heya kara demasu / Jerry nemsokára kijön a szobából.
:: Ayako wa mainichi terebi o mimasu. / Ayako minden nap nézi a TV-t.

Most azt gondolod: de honnan tudom melyik a yodan és melyik ichidan ige? Valóban igaz, hogy van yodan ige, ami eru/iru-ra végződik, de a gyakorlás segiteni fog. Ha hibázol és öszekevered egy ige estében, ez nem olyan nagy hiba, hogy igy az elején aggódni kellene miatta.

Szóismétlő:

ashita	holnap
sugu	rövidesen
heya	szoba
kara	-ból (valahonnan)
terebi	TV

4. lecke

Alap2 + masen

Most, hogy kicsit megismerkedtél az Alap2-vel, próbáljuk ki a masen-t, ami a masu tagadó formája.
Nézzünk néhány yodan példát:

::Watashi wa kasa o kaimasen. / Nem kölcsönzök ernyőt.
::Kare wa machimasen. / Nem vár.
:: Kimiko wa Osaka ni ikimasen. / Kimiko nem megy Osakába.

Néhány ichidan:

:: Watashi wa ima tabemasen. / Most nem eszem.
:: Kanojo wa kasa o karimasen. / Nem fog venni ernyőt.

Szóismétlő:

kasa esernyő
kau venni
kare ő
matsu vár
iku megy
ima most
taberu enni
kanojo ő
kariru kölcsönöz

5. lecke

Alap2+mashita

A -mashita az udvarias múlt idő.

:: John wa Sendai ni ikimashita. / John Sendaiba ment.
:: Kodomotachi wa kouen de asobimashita. / A gyerekek a parkban játszottak.
:: Yoshi wa ringo o tabemashita. / Yoshi almát evett.
:: Shizu wa manga o kaimashita. / Shizu vett egy mangát.
:: Bob wa sono eiga o mimashita. / Bob látta ezt a filmet.

Ezek között volt yodan és ichidan is. Meg tudod különböztetni őket?

Szóismétlő:

iku menni
kodomotachi gyerekek
kouen park
asobu játszani
ringo alma
taberu enni
kau venni
sono ez
eiga film
miru lát néz

6. lecke

Alap2+masen deshita

A negyedik leckében megtanultuk, hogy a masen az udvarias tagadás jele. Ha múlt időbe akarjuk tenni, csak a deshita-t kell utánarakni.

:: John wa Sendai ni ikimasen deshita. / John nem ment Sendaiba.
:: Kodomotachi wa kouen de asobimasen deshita. / A gyerekek nem játszottak a parkban.
:: Yoshi wa ringo o tabemasen deshita. / Yoshi nem evett almát.

7. lecke

desu, iru, aru

Ideje, hogy hagyjuk a cselekvő igék végződéseit, és egy kicsit a létigékkel - desu, iru, aru - foglalkozzunk.

A desu a mondat/állítás (statement) végén áll, udvariassá alakitva azt, álljon az ige alap vagy ragozott formában. Nem lehet kitenni, ha már eleve udvarias a forma, lsd. masu.
Főnevek és melléknevek után azt fejezi ki, hogy valami (fn) az valami/lyen.

:: Kare wa Tanaka-san desu. / Ő Tanaka úr.
:: Carol wa nijuu go sai desu. / Carol 25 éves.
:: Bob wa byouki desu. / Bob beteg.
:: Ashita wa ame desu. / Holnap esik.
:: Sono gakko wa furui desu. / Ez az iskola régi.

A desu alap formája a da, amit felnőttek családon belül, illetve gyerekek használnak.

:: Mite ! Hikouki da ! / Nézd ! Egy repülő !
:: Iya da. / Nem. (Nem akarok...)

A fenti mondatok persze a desu/da nélkül is teljesek. Valójában gyakran hallhatók nélkülük. Néha a desu/da lezárja a mondatot, de udvarias formában a desu használandó ilyenkor is

Az iru és aru jelentése: van (valahol), létezik. Általában az iru-t emberekre és állatokra, az aru-t minden egyébre használják.

:: Tom wa iru? / Itt van Tom?
:: Hai, Tom wa iru yo. / Igen, Tom itt van.
:: Kabe ni kumo ga iru. / Egy pók van a falon.
:: Jisho wa tsukue no ue ni aru. / A szótár a polcon van.
:: Kouen ni ookina ki ga aru. / Egy nagy fa van a parkban.

A fenti mondatok udvariassá alakithatóak alap2+masu -val. Az iru ichidan ige, az aru yodan, ennek megfelelően kell őket átalakítani.

:: Tom wa imasu ka? / Itt van Tom?
:: Kouen ni ookina ki ga arimasu. /Egy nagy fa van a parkban.

Az alap-tagadó formájuk inai és nai.

:: Sumimasen, ima Tom wa inai. / Sajnálom, Tom most nincs itt.
:: Jisho ga nai. / Nincs szótáram.

Az udvarias tagadó forma masen-t használ, ahogy a 4. leckében láttuk.

:: Sumimasen ga, ima tom wa imasen. /Sajnálom, Tom most nincs itt.
:: Jisho ga arimasen. / Nincs szótáram.

Az alap múlt idejük itta és atta, amelyek csak nagyom családias viszonyban használhatóak.

:: Kinou Tom wa itta. / Tegnap itt volt a Tom.
:: Koko ni ookina ki ga atta. / Egy nagy fa volt itt.

Az udvarias mult idejük: imashita és arimashita.

:: Kinou Tom wa imashita. / Tegnap itt volt a Tom.
:: Koko ni ookina ki ga arimashita. / Egy nagy fa volt itt.

Egyszerű/alap tagadó mút idő: inakatta és nakatta.

:: Kinou Tom wa inakatta. / Tegnap nem volt itt a Tom.
:: Koko ni ki ga nakatta. / Tegnap nem volt itt fa. (???)Nem fa volt itt?***

Udvarias tagadó múlt: masen deshita.

:: Kinou Tom wa masen deshita. /Tegnap nem volt itt a Tom.
:: Koko ni ki ga arimasen deshita. / Tegnap nem volt itt fa.

Most vissza a desu-hoz. Egyszerű tagadó formája: dewa nai vagy ja nai.

:: Kanojo wa juuhassai dewa nai. / Még nincs 18 éves.

Az udvarias tagadás: dewa arimasen

:: Iie, kare wa haisha dewa arimasen. / Nem, ő nem fogorvos.

Az egyszerű múlt, az udvarias múlt, egyszerű tagadó múlt, és udvarias tagadó múlt formái datta, deshita, dewa nakatta, dewa arimasen deshita. (*kár hogy erre nincsenek példák, pedig nekem fontosnak tűnik)

Kérdeztek a desu másik formájáról ami a de aru. Ma ritkán használják. Nem kell foglakozni vele, hacsak valaki nem akarja tanulmányozni a japán irodalmat. (*...*)

Emlitettem már, milyen laza a japán nyelvtan? Pedig az, és sok különös konstrukcióval lehet találkozni, amiket angolul nem lehet elmodani mert nem léteznek az angolban. ((Szerencsére a magyarban igen :)) Gyakran a tárgy (?) után áll, ime egy példa:

:: O-tousan wa? / Apa?
:: Shigoto desu. / Dolgozik.

Arra gondolhatnánk, azt jelenti, hogy "Apa az munka", de nem. Ez a desu jolly-joker természete.

Rájöttem, hogy kell egy kis idő, míg ez leesik a tanulóknak, de a japán sokkal több lazaságot megenged, mint az angol. A fenti példában a desu a minimálisan szükséges válasz után udvariasságot jelző formaként jelenik meg, csak nyelvtani (*? ) szerepe van. A gyakorlott hallgató felismeri ezt, és nem is vár többet.

Szóismétlő

ame eső
gakkou iskola
furui régi
hikouki repülő
iya egyet nem értés ; kellemetlen; nem!
kabe fal
kumo pók
tsukue asztal
ue rajta
ookina nagy
ki fa
ima most
jisho szótár
haisha fogorvos

Megjegyzés:
A legtöbb japán nem ejti az u-t a desu , masu végén.

8. lecke

Alap2+tai

Egy nagyon hasznos alap2 végződés a -tai, ami azt jelzi, hogy meg akarunk csinálni valamit.

:: Watashi wa kasa o kaitai. / Venni akarok egy esernyőt.
:: Kodomotachi wa asobitai. / A gyerekek játszani akarnak.
:: Bob wa tempura o tabetai. / Bob tempurát akar enni.
:: Miki wa sono eiga o mitai. / Miki ezt a filmet akarja megnézni.

A fenti példák alapesetek, ha udvariasan akarjuk mondani, utána kell tenni a desu-t: Watashia wa kasa o kaitai desu - stb.
Tehát figyelem, a -tai az fejezi ki, hogy csinálni akarunk valamit, és nem azt, hogy egy tárgyat akarunk. Tehát nem monhatjuk azt, ha akarunk egy kutyát, hogy : Watashi wa inu o tai - , hanem a hoshii melléknévvel (*?): Watakushi wa inu ga hoshii.
Na és mi van, ha nem akarunk valamit megcsinálni? Ilyenkor kell a -takunai, vagy udvariasan -takunai desu. Lássuk a fentieket, az első kettő alap, a másik kettő udvarias formában:

:: Watakushi wa kasa o kaitakunai. / Nem akarok ernyőt venni.
:: Kodomotachi wa asobitakunai. / A gyerekek nem akarnak játszani.

:: Bob wa tempura o tabetakunai desu. / Bob nem akar tempurát enni.
:: Miki wa sono eiga i mtakunai desu. / Miki nem akarja ezt a filmet megnézni.

Egy másik hasznos forma a -takereba, ami a -tai feltételes formája. Ha akarnál valamit csinálni...

:: Terebi o mitakereba, yuushoku o hayaku tabenasai. / Ha TV-t akarnál nézni, gyorsan edd meg a kaját.
:: Shichiji no densha ni noritakereba, ashita hayaku okimashou. / Ha a 7 órás vonattal akarsz menni, holnap kelj fel korán.

Szóismétlő

kasa ernyő
kodomotachi gyerekek
eiga mozi
yuushoku ebéd
hayaku gyors/an, korán
shichiji shichi+ji 7+kor
densha vonat
noru utazik (to ride)
ashita holnap
okiru felkel

Megjegyzés: Bár a kodomo gyereket jelent, és hozzátéve a -tachi végződést többesszámot kapunk, a tachi csak néhány kivételes főnévvel használható, egyébként pedig nincs többes szám.

9. lecke

Alap2+mashou

Tulajdonképpen felszólitás vmilyen cselekvésre:

:: Ikimashou. / Menjünk.
:: Tabemashou. / Együnk.
:: Yasumimashou. / Pihenjünk. (Hagyjuk abba egy kicsit)

De lehet a "hadd csináljam" értelemben is használni:

:: Watashi ga hakobimashou. / Hadd vigyem/majd én viszem.
:: (Egy háziállathoz szólván:) Esa o agemashou. / Hadd adjak egy kis kaját.
:: Anata no jitensha o naoshimashou. / Hadd csinéljam meg a bringádat.

Szóismétlő

iku megy
yasumu pihen
hakobu visz
esa állateledel
ageru ad
jitensha bringa
naosu megjavit

Megjegyzés: a japánban a tárgy - és az alany is - kihagyható, ha ismert vagy nyilvánvaló. A fenti példában nyelvtanilag helyes és természetes annyit mondani: Hakobimashou.

10. lecke

Alap2+nasai

Egyszerű, de kellő óvatossággal használandó, egyszerű parancs kifejezésére.

:: Tabenasai! / Egyél !
:: Minasai! / Nézd!
:: Yominasai! / Olvasd!
:: Iinasai ! / Mondd!
:: Suwarinasai! / Ülj le!
:: Koko ni kinasai! / Gyere ide !

Szóismétlő

taberu enni
miru néz
yomu olvas
iu mond
suwaru ül
kuru jön