Az alábbi tartalom Tim Matheson The Japan Werbs címu munkájának áltam fordított változata.




üres link

Tim R. Matheson

A partikulák

A japán nyelvben a partikulák cementezik össze a struktúrát; összetartják a fő komponenseket, jelzik? a szót ami után vannak, vagy amik között vannak. Néha saját jelentéssel is birnak, általában mint prepositiók. Néha barátságosak néha irritálnak, néha kihagyhatók családi körben.

Ez egy általános útmutató a használatukhoz. Remélhetőleg jó szolgálatot tesz a mindennapi beszédben és az irásban, de ki kell hangsúlyozni, hogy általában, mert sok kivétel és meglepetés létezik. Valójában sok kivátel megmagyarázhatatlan. Mig sok partikula használata többé-kevésbé követi a szabályokat, másokat esetről esetre kell megtanulni ill. emlékezni rájuk. Órákat töltöttem anyanyelvi beszélőkkel hogy egyenes logikus válaszokat kapjak némely partikula viselkedését illetően, de gyakran csak értetlen pillantásokat kaptam, és azt mondták, igy kell mondani. Megpróbálom ezeket kiemelni, de lehetetlen mindent ennyi helyen.

(...)

Alany mutató wa és ga

A wa és a ga az alanyt jelöli utánuk állván. Mondhatjuk, hogy a wa a standard mutató. Az általános témát(?) jelöli, és kihangsúlyozza, ami utána következik.

:: Nihon no natsu wa atsui desu. / A japán nyarak melegek.

Itt a wa jelzi, hogy a társalgás témája a japán nyár, és a lényeges tény hogy melegek.

:: Kimiko wa mainichi eigo o benkyo shite imasu. / Kimiko minden nap angolt tanul.

Kimikoról van szó, milyen szorgalmas, hogy minden nap tanulja az angolt.

A ga az aktiv alanyra utal, a hangsúlyozottra, egy nagyobb témán belül.

:: John ga suru shigoto wa muzukashii desu. / A munka amit John csinál, nehéz.

Itt a wa megmondja hogy a munkáról van szó, mégpedig nehézről, a ga pedig azt mutatja, nem akármalyik munkáról, hanem John munkájáról van szó.

:: Ima Seiko ga shite imasu. / Most csinálja Seiko.

E válaszban valaki kérdésére, Seikot kell megjelölni, mint azt a személyt, aki csinál valamit, ugyhogy a ga használandó.

Sokszor ga-t használunk egyszerű kérdések alanyával:

:: Dare ga kono gyuunyuu o koboshita ? / Ki öntötte ki azt a tejet ?

:: Nani ga tabetai no ? / Mit akarsz enni ?

:: Itsu ga ii ? / Mikor jó ?

És ga-t használunk hangsúlyozandó a válaszokat e kérdésekre:

:: Tommy ga yatta. / Tommy csinálta.

:: Gyouza ga tabetai. / G-t akaarok enni.

:: Sanji ga ii. / Három óra jó.

... hacsak nincs valami bizonytalanság:

:: Gyouza o tabemashouka. / Egyunk g-t?

:: Gyouza wa dou desu ka. / Mi lenne ha g lenne?

:: Rokuji wa dou? / És hatkor?

Láthatólag elég zavaros. Szabályok helyett érdemesebb memorizálni a kész frázisokat.

A ga néha azt jelenti hogy "de":

:: Watashitachi wa pikuniku o tamoshimi ni shite ita ga, ame ga futta. / Vártuk a pikniket, de esett az eső.

Figyeld meg, hogyan használnak 3 ga-t:

:: Keeki ga tabetakatta ga, onaka ga ippai datta. / Akartam még egy kis kekszet enni, de túl tele voltam.

Wa állhatna a harmadik ga helyett.

A wa-t mindig a ha hiraganával irjuk.

Közvetlen tárgy jelölő "o"

Az o korlátozott használatú. Csak a tárgy jelölésére használható.

:: Jisho o kashita kureru ? / A szótárodat kölcsön adnád?

:: Atarashii kamera o katta. / Új kamerát vettem.

:: Pizza o tabemashou ka. / Együnk pizzát?

Ámbár, ga használatos a -tai végződéssel:

:: Ramen ga tabetai. / Rament akarok enni.

Továbbá, ga és nem o kell az iru (létezik), iru (kell), aru, wakaru, dekiru, és a furcsa kvázi-ige/határozó suki, kirai, hoshii:

cc

Néha könnyű összekeverni az o prefixszel, ami bizonyos főnevek előtt honorific indikátor, ugyhogy csak óvatosan.

Néhány példa:

:: o-tenki / idő(járás)

:: o-cha / tea

:: o-mizu / viz

:: o-niku / hús

:: o-kuruma / autó

Ezek nagyon érdekesek lehetnek. Néha használják a prefixet, néha meg nem. Például ha valaki a saját autójáról vagy az autókró általában beszél, sohasem használja az o prefixet. De valószinűleg hallani fogjuk az autószalon eladójától, amikor az eladandó vagy eladott autóról beszél.

Az o-tenki vagy o-cha szinte mindig a prefix-szel használatos.

És akkor itt megemlithetem, hogy létezik igeragozás, ami a honorific prefixet használja. Ez az " o- + Base2 ", és többféle végződése lehet. Két példa:

:: Douzo, o-cha o o-nomi kudasai. / Tessék, vegyen egy kis teát.

:: O-niku wa o-tabe ni narimashita ka. / Vettél már húst ? (?)

Ezek rendkivül udvarias mondatok.

Bár ma ezt a partikulát romajival o-nak irják, régebbi szövegekben wo-t is lehet látni. Ugyanarról van szó, csak más helyesirással. Néha beszédben is inkább wo-nak hallatszik.

Közvetett tárgy jelölő " ni"

A ni az indirekt tárgyat mutatja, vagy hogy mire irányul a cselekvés:

:: John ni jisho o kashite kureru ? / Kölcsön adnád Johnnak a szótáradat ? (***)

:: Susan ni atarashii kamera o ageta. / Egy új kamerát adtam Zsuzsinak.

:: Inu ni esa o yarinasai. / Etesd meg a kutyát. (*vagy: Adj enni a kutyának)

A ni ugyanakkor prepositio is, (*???) célt, helyet, dátumot, időt jelöl:

:: Nihon ni kono hako o okuratai desu. / El akarom küldeni ezt a dobozt Japánba.

:: John wa Okayama ni ikimashita. / John Okayamába ment.

:: Neko wa isu no shita ni iru. / A macska a szék alatt van.

:: Kare wa suiyoubi ni kuru. / Szombaton jön.

:: Kaigi wa shichi gatsu touka ni arimasu. / A találkozó július 10-én lesz.

:: Bob wa rokuji han ni tsuku. / Bob 6.30-kor érkezik.

"Ni", és nem "o" használatos a noru és noboru igékkel:

:: Hayaku! Densha ni notte ! / Siess! Mássz fel a vonatra!

:: Kenji wa jitensha ni noru koto ga dekiru. / Kenji tud biciklizni.

:: Ki ni noborimashou / Másszunk fára

:: Kinou kodomotachi wa yama ni nobotta. / A gyerekek tegnap felmásztak a hegyre.

A "ni"-t gyakran a wa-val kombinálják, mutatni, hogy valami létezik, vagy az alanyhoz tartozik.

:: Nihon niwa chiisai shima ga takusan arimasu. / Japában sok kis sziget van.

:: Suzuki-san niwa san nin no kodomo ga imasu. / Suzikinénak 3 gyerek van.

Cél jelölő "e"

Nem olyan hajlékony mint a "ni", az "e" néha helyettesíti kihangsúlyozandó a célt:

:: Soto e ikitai. / Ki akarok menni.

:: Kyou wa doko e ? / Ma hova?

:: Ashita bijutsukan e ikimasu. / Holnap a szépművészetibe megyünk.

Másik furcsaságként a cél jelölő e-t mindig a he hiraganával irják.

Hely (*? action ?) jelölő "de"

A "de" partikula mutatja, hol történik a cselekvés:

:: Kyou ie de taberu. / Ma otthon eszem.

:: Kodomotachi wa kouen de asonde imasu. / A gyerekek a parkban játszanak.

Néhány kivétel: "ni" használandó, ha az ige kötődést mutat egy tárgyhoz vagy helyhez, és "o" használandó ha a cselekvés ??passes?? egy helyet vagy szándékosan széles területet érint:

:: Kana wa ano isu ni suwatte iru. / Kana abban a székben ül amott

:: Bill wa Nagoya ni sunde imasu. / Bill Nagoyában él.

:: Futatsu me no kado o magatte kudasai. / Kérlek a második sarkon fordulj be.

:: Kouen o sanpo shimashou. / Sétáljunk egyet a parkban !

"De"-t használják "között" értelemben:

:: Watashi no yuujin de, piano o hikeru hito ga inai. / A barátaim között nincs aki tud zongorázni.

A "de" módot is jelölhet:

:: Onamae wa pen de kaite kudasai. / Kérlek, ird le a neved tollal.

:: Genkin de haraimashou. / Játsszunk pénzbe.

:: Eigo de hanashite kureru. / Lécci beszélj angolul.

A "de"-t használják az ii előtt, azt kifejezendő, valami jó vagy elég:

:: Kore de ii. / Ez jó/elég/elég jó

:: Ashita de ii. / Holnap jó lesz.

A "de"-t néha kombinálják a "wa"-val, jelezni hogy valami kész az alanyban:

:: Tokushima dewa maitoshi yuumei na matsuri ga okonawareru. / Tokushimában híres fesztivált tartanak minden évben.

Tulajdon jelölő "no"

Ennek is sok szerepe van, először is birtoklást jelez:

:: Sore wa Keiko no kasa desu. / Ez Keiko esernyője.

:: Jack no inu no namae wa Aki desu. / Jack kutyájának a neve Aki.

Néha helyettesítheti a "ga"-t, különösen főnevet módosító(?) esetben:

:: Hontou ni mondai no nai tabi deshita. / Igazán baj nélküli utazás volt.

:: Watashi no oshieru gakusei wa, eigo no dekinai ko bakari desu. / Akiket tanítok, egyik gyerek sem beszél angolul.

Jöhet melléknevek után is:

:: Kyoto no matsuri ni takusan no hito ga itta. / Sok ember volt a fesztiválon Kyotóban.

:: Kumi wa midori no fuusen ga hoshii.

Informális kérdésé alakit (?):

:: Yuushoku wa tabenai no? / Ebédelünk?

:: Nanji ni kuru no ? / Mikor jössz ?

És használják prepositio () és főnév között, hogy a főnevet a prepositio tárgyává tegye (*???)

:: Kono tegami wa Yuuko kara kita. / Ez a levél Yuukotól jött.

:: Kore wa Yuuko kara no tegami desu. / Ez a Yuukotól jött levél.

És:

:: Kono tegami o Yuuko ni okuru. / Ezt a levelet Yuukonak küldöm.

:: Kore wa Yuuko e no tegami desu. / Ez egy levél Yuukónak.

De megjegyzendő: A ni nem használható a no-val ily módon.

Összekötők: to és ya

Hasonlóak az és-hez. To-t kell használni az aktuálisan emlitett dolog kötéséhez, ya-t más, éppen nem emlitett de releváns dolgokhoz:

:: Ashita boushi to undou gutsu o motte kite kudasai. / Ezt a kalapot és edzőcipőt hozd el holnap.

:: Gakkou ga hajimattara, pen ya nooto ya jisho ga hitsuyo desu. / Mikor kezdődik az iskola, szükséged lesz tollra és füzetre és szótárra.

To mutathatja az idézetet, gondolatot, hogy direktek vagy indirektek:

:: Jane wa konban gaishoku shitai to itta. / Jane azt mondta kint akar ma este enni.

:: Sore wa totemo ii kaikaku da to omoimasu. / Azt hiszem, ez egy jó terv.

Néhány fura adverb to-t használ időnként:

:: Ken wa hakkiri (to) kotowatta. / Ken egyszerűen elutasitotta.

:: Motto yukkuri (to) hanashite kureru? / Lennél szives még lassabban beszélni?

Néha a to (vmi)-vel jelent:

:: Dare to kouen ni iku ? / Kivel mész a parkba ?

:: Kimiko wa Sally to issho ni kaimono ni ikimashita. / Kimiko vásárolni ment Sallyval.

Megjegyzés: issho (ni) azt jelenti együtt, és gyakran a to után áll. Javasolt a használata ha a to önmagában nem egyértelmű.

Ige után a to gyakran ha/amikor jelentéssel bir:

:: Massugu iku to Ritsurin Kouen ga miemasu. / Ha egyenesen mész, meglátod a Ritsurin Parkot.

:: Watashi wa soba o taberu to byouki ni naru. / Mindig beteg leszek ha ??? tésztát eszem.

Includer mo

Is/szintén

:: Watashi mo ikitai ! / Én is akarok menni !

:: Yasuko mo atarashii pasokon o katta. / Yasuko is vett egy uj PC-t.

A mo használatos a bármely kihangsúlyozására, néha más partikulával kombinálva.

:: Ima watashi wa nani mo taberenai. / Most nem tudok semmit sem enni.

:: Kare wa doko nimo ikitakunai. / Sehova sem akar menni.

:: Paul wa nan demo dekimasu. / Paul bármit megtehet.

Megjegyzés: van hosszú mou, egész más jelentésekkel. Az egyik jelentése: már; a másik valami miatti panaszkodás:

:: Watashi mou shimashita. / Már megcsináltam.

:: Mou, anata itsumo osoi ! / Ó, mindig olyan lassú vagy.

Amúgy, a japán tehén azt mondja: mou.

Kédőjel: ka

A ka a kérdés jele, udvariasan vagy egyszerűen:

:: Kodomotachi wa mou tabemashita ka. / Ettek már a gyerekek ?

:: Jennie no kasa o karita ka. / Elkérted Jennie esernyőjét ?

Kérdésről szólván, irott és iratlan szabályok vannak, melyeken csodálkozhatunk. Legtöbb esetben a ka-t használják, de néha a no a használatos. Néha felcserélhetők, néha nem. Néha meg együtt használják: no ka.

Hangsúlyozó yo

A yo rendszerint egy rövid mondat végén áll. A finomságai nehezen meghatározhatók, de általában két célból használják: hangsúlyoz egy cselekvést, vagy dicsekszik eggyel:

:: Heya o souji shimashita yo. / Kitakaritottam a szobát !

:: Eigo no shiken, goukaku shita yo. / (Hát persze hogy) átmentem az angol vizsgán !

Ne - neeeeeeeeeeeee !!!!

A ne helye a mondat végén van, kb mint az ugye, a hallgató figyelmének, egyetértésének kérése.

:: Ashita watashitachi to issho ni ikimasu ne. / Velünk jössz holnap, ugye ?

:: Ii otenki desu ne. / Jó az idő, ugye.

Kvázi-melléknév mutató - na

A japán melléknevek lehetnek igaziak és kvázi melléknevek. Amikor egy kvázi-melléknév módosít egy főnevet közvetlenül, na kerül közéjük:

:: Sono mise wa benri na basho ni aru. / Ez a bolt kényelmes helyen van.

:: Ooki na inu desu ne. / Nagy kutya, ugye.

A na-t ni-vé változtatva a kvázi melléknévből határozó lesz:

:: Dare demo kantan ni dekimasu yo. / Mindenki könnyen meg tudja csinálni.

A na-t ne használjuk a ne helyett, jobb esetben is udvariatlan.